Feeder egyéni bajnokság 2024.04.07 I. forduló Apagy

Szubjektív beszámoló :)

Ez a verseny eredetileg a Rakamazi Nagy-morotvára lett tervezve, de a víz haltalansága miatt a megrendezés előtti szombaton a verseny szakbizottság átrakta a helyszínt az apagyi Kenderáztatóra. Személy szerint nekem nem volt lehetőségem tréningezni előtte a vízen (külföldön voltam, szakmai gyakorlatra kísértem 15 diákot).

Azt gondoltam, hogy kora tavasz lévén a víz még nem annyira meleg, biztos, hogy szükség lesz etető és tűzőszúnyogra is. Hétfőn Húsvét volt, így csak kedd kora reggel rendeltem meg a szúnyogot, aminek az lett az eredménye, hogy a tűző ugyan szép volt, de az etető az bizony egy hetes, így azt péntek este bele kellett tennem egy kis löszbe. (Limitálás szempontjából nem a legtökéletesebb megoldás).

Verseny előtti infók: Verseny előtt beszéltem Hornyák Janival, azt mondta, rakós távtól alig beljebb is fogtak pár napja halat, dévért és kárászt vegyesen. Sajnos a pontosabb arányokról nem beszéltünk. (Tanulság 1.)

Etetőanyag: az ősszel a feeder csapatbajnokságról megmaradt fagyasztott anyaggal készültem, ami full dévéres kaja (Topmix, valamint Walter racer). Ehhez adtam még 1/3 zacskó Sensas Brasem Belge poraromát (ez volt őszről bontva, tavasszal, hideg vízre inkább alkoholos folyadék aroma illetve édesítő a javasolt). Gondoltam ez jó lesz, hiszen ősszel a fogott halak zöme dévérkeszeg volt, mint ahogy az előtte levő versenyeken is a dévér dominált. Nos, nem lett a legjobb (Tanulság 2.)

Csalik: pinki fél liter, csonti 1 liter, 1 dl tűző, 1/2 liter etetőszúnyog, kukorica, főtt kender, giliszta (2 dl), puffasztott rizs (fehér és sárga), kütyü. (Ez utóbbiakat a kárász elvileg nagyon szereti).

Táv: minden botot 21 méterre húztam ki, ami utólag szerintem soknak bizonyult. (Tanulság 3.: Menet közben is szükséges a korrekció beiktatása)

Kosár: 20 g-os alagút (5 soros). Rövidebb távra most a kisebb is jó lett volna, ha megérkeztek volna a rendelések időben. (Tanulság 4.: Nem a verseny hetében kell az ilyeneket rendelni)

Előke: 12-es., Először 50 cm-es, majd menet közben 60-asra váltottam, de úgy éreztem, hogy a meg hosszabb még jobb lenne. Ennek okát abban látom, hogy tavasz van, a halak óvatosabbak még. A másik fő ok, amire csak a menet közben megtapasztalt kárász túlsúlynak okán lehet gondolni, az a kárászok általában tapasztalt viselkedése. Korábban sokszor tapasztaltam azt, hogy a kárászokat nem közvetlenül az etetésen tudom megfogni, hanem annak csak a szélén. Így a hosszabb előkével az etetőkosárhoz nem annyira közel merészkedő egyedeket könnyebben kapásra lehet bírni.

Horog: Gamakatsu 1050N. 16-os (de csak azért mert nem volt nálam 18-as). A kisebb jobb lett volna szerintem, így is cserélni kellett vagy 3-szor, mert kiment a hegye (szúnyog is és a pinki is nehezebben ment bele). Tanulság 5.: finomkodáshoz több kis horog kell az előketartóra, hosszabb méretben. Lehet, hogy az Owner sode light is jó lett volna 18-asban, ha lett volna nálam. (nem jött meg a versenyig a netes rendelés).

Halfogás: A szektor 8-as helyére húztam, tehát nyílt víz volt előttem. Viszonylag csendes, napos idő, napközben 25 fokig (!!!) melegedett. Szektoromban mellettem is nehezen indult a halfogás, nekem kb. 40 percig nem volt halam, ami miatt kissé idegeskedtem, elkezdtem a kapkodni, szomszédaimnak viszont már 2-3 szebb kárásza volt (tenyeres és 2 tenyeres méret között). Balomon vagy 3 hellyel arrébb Sveda Tomi az első perctől fogta a halat, szemmel láthatóan rövidebbre horgászott (ránézésre olyan 18 méter körül), és kisebb kosárral. Szinte csak karászokat húzott. Közben 1 óránál jött a hír, hogy bal szélen Győző is nagyon húzza, gilisztával. Feltettem én is vagy 2-3 dobásig, moccantás sem volt rá. Kb. 2 perces ütemet igyekeztem tartani, de a 2. percnél kicsit mozdítva a szereléken sikerül végre kapásokat kicsikarnom. Ekkor az 1 szem pinki, 2 szál szúnyog csali kezdett működni. Halaim szinte csak kárászok voltak (dévéres a kajám), ugyanúgy a szomszédoknál is. Sajnos a tréning és az információhiány kicsit megbosszulta magát. Közben persze a fűzfa szösz is elkezdett szállni, ahogy egyre melegebb lett, nem kis bosszúságokat okozva (Kovács Józsi el is tört 2 spiccet, így megunta, összepakolt). A szél hol beindult (déli szél), hol alább hagyott, amikor fújt, erőteljes áramlást indított be, és gyűjtöttük a szöszt....A vége előtt kb. 3/4 órával járt a hátam mögött Csonka Laci, ő mondta, hogy Sebők Zsolti úgy tette a botot, mintha folyóvízen horgászna, így kevésbé gyűjti a szöszt. Basszus, hogy ez nekem nem jutott időben eszembe....(Tanulság 6.) Amikor alábbhagyott, a kapások is ritkultak, úgy döntöttem dobok párat csak löszös szúnyoggal, a kaját kerülvén. Elkezdett működni a dolog, sorozatban fogtam a kárászokat, sőt, pár dévér is beköszönt közvetlen a bedobást követően a besüllyedő csalit elkapva, tehát itt helye lett volna a kézben tartásnak (tanulság 7.).

Sajnos a jobb eredményhez erre már későn jöttem rá, illetve akkorra a szöszprobléma már olyan mértékű volt, ami miatt úgy éreztem, hogy szétesett kicsit a pecám. A szektor 12 fős volt, kerek 8000 g fogott halam a szektor 3. helyre volt elég. A 36 fős mezőnyben ez lényegében a 9. hely (a leghaltalanabb szektorban ültem), ami ugyan nem jelentős, de tekintve hogy csak egy éve feederezek, nem tartom tragédiának. Ugyanakkor nagyon sok mindent kell még tanulnom. És szerencsére van kitől, mert a megyében sok jó feederes horgász van, többen is ültek a közelemben, így tudtam leskelődni.

Ez a verseny viszont megmutatta, hogy a helyismeret és az edzési lehetőség maximális kihasználása nagyon nagy előnyt jelenthet.

Pataki Zsolt